2012. január 23., hétfő

Harlan Coben: Senkinek egy szót se

"Ekkor hallottam meg a sikolyát.
Leszegtem a fejem és úsztam, úsztam, ahogy csak bírtam, vad csapásokkal, őrült, rugdalódzó lábtempókkal. De még mindig messze voltam a stégtől. Próbáltam úszás közben előrenézni, de már túl sötét volt, a hold csak halovány pászmákat szórt, igazából nem világított.
Súrlódásszerű neszt hallottam, mintha vonszoltak volna valamit.
Hatméternyire lehettem a stégtől, többre semmiképp. Még gyorsabban kapálóztam. Perzselt a tüdőm. Némi vizet is nyeltem. Végre elértem a létrát. Megragadtam, felhúzódzkodtam, kikapaszkodtam a vízből. A stég még vizes volt az előttem kimászó Elizabeth-től. A ház felé pillantottam, de koromsötét volt, semmit sem láttam.
- Elizabeth!
Egy baseballütőszerű tárggyal gyomorszájon döftek. Kidülledt a szemem, összegörnyedtem a fájdalomtól. Nem kaptam levegőt. Újabb ütés ért, ezúttal a fejem tetején. Hallottam, hogy reccsen a koponyám, és úgy éreztem, mintha valaki egy százas szöget kalapálna a halántékomba. Megroggyantam, térdre roskadtam. Nem tudtam, hol vagyok, ki vagyok, csak azt tudtam, hogy védenem kell a fejemet. 
Fölemeltem a karom.
A következő ütés, az utolsó, az arcomon ért.
Hanyatt vágódtam, vissza a tóba. Szemem lecsukódott. Megint hallottam Elizabeth sikolyát, ezúttal a nevemet sikoltotta, de hangját - minden hangot - gurgulázó suttogássá tompította a víz, ahogy elmerültem. 

Dr. David Beck élete egy forró augusztusi napon örökre megváltozik, amikor feleségét, gyermekkori szerelmét brutálisan meggyilkolják. Az évek múlása sem enyhíti fájdalmát, képtelen feldolgozni imádott felesége elvesztését. A nő halálának nyolcadik évfordulóján azonban különös üzenetet kap, benne egy olyan szóval, amit csak ő és a felesége ismertek. Lehetséges volna, hogy Elizabeth mégis él? Beck lázas nyomozásba kezd, hogy kiderítse, mi az igazság, de az üzenet küldője figyelmezteti: ha kedves az élete, ne szóljon egy szót se… senkinek." 



Amikor a könyvtárban célirányosan kerestem Harlan Coben-t, akkor nem tudtam egy könyvvel hazajönni onnan. Legközelebb ki tudja mikor lenne megint elérhető. ;-) 
Ez a könyv jobban tetszett, mint az előző (Az ördög játszótere), de igazából nem tudom miért,hiszen az is nagyon jó krimi volt.
Az zavart, hogy a két történet sémailag nekem nagyon egy és ugyanaz, de ennek ellenére tetszett. Azért kicsit kíváncsi vagyok, hogy a több is ilyen vagy nem? :-) Majd még keresem a könyvtárban, de most egy kicsit szüneteltetem.


Értékelésem: 4,5/5    Az előzőekben már leírtam miért "csak" ennyi. :-) Vérbeli krimi, ismét sok csavarral és igen, ismét még az utolsó oldalra is jut egy belőle :-) 

Kristin Cashore: Fire- Zsarát

"Völgyeföldén zavaros, vad idők járnak. 
A fiatal Nash király kapaszkodik a trónjába, miközben a lázadó főurak északon és délen is sereget toboroznak, hogy letaszítsák róla. Az erdő és hegyek tele vannak kémekkel, nyüzsögnek a tolvajok és mindenféle törvényen kívüliek.
Itt él Zsarát, aki vad, ellenállhatatlan megjelenésével, a lángnyelvek minden árnyalatában pompázó színű hajával az ember-szörnyek utolsó élő képviselője. 
Egyszerre gyűlölt és imádott személy ő, akinek különleges képessége, hogy befolyásolni tudja a környezetében lévők elméjét. De Zsarát nem akar visszaélni e hatalmával, nem akarja ártatlan emberek titkait ellopni. Különösen, hogy neki magának is oly sok féltett titka van. 
Csakhogy feltűnik Brigan herceg, aki azért jött, hogy Zsarátot a Királyi Városba vigye. Az udvarnak ugyanis szüksége van Zsarát segítségére, hogy leleplezze a király ellen szőtt összeesküvést. Messze az otthonától a lány fokozatosan rádöbben, hogy képessége jóval többet ér, mint amiről valaha álmodott. 
Megmentheti a királyságot.
De csak akkor, ha nem fél olyan szörnnyé válni, mint amilyen az apja volt."


Ismét szerelem, ismét fantasy és ismét egy trilógia. :-) A Garabonc folytatása ill. előzménye, ugyanis ebben a könyvben Lekk király még gyerek, bár nincs folyamatosan jelen, de a háttérben ő mozgatja a szálakat.
Zsarát....különösen tetszett vele kapcsolatban, hogy félig- meddig kétbalkezes. :-) 
Aztán ott van Íjász....vannak hibái, de szerintem igenis szerethető, Zsarát is szerette.:-) Ami vele történt a könyvben kicsit sajnálom, de meg is értem, hogy miért kellett.

Értékelésem:  5/5     Kedvenc! :-) Nincs benne annyi romantika amennyit én szeretek, de ebben a történetben az nem is lett volna "helyénvaló".  
A Keserkék lesz a harmadik könyv ebből a trilógiából, abban visszatér Katsa és Pongor is. :-))))))))) Várom már! :-)))) 



Harlan Coben: Az ördög játszótere

"Nem akart ölni, mégis gyilkos lett belőle. El akarta felejteni, ami történt, de nem engedték. Feleséget akart, gyereket és egy házat a kertvárosban, de valakiknek ez nem tetszett… 
Kilenc évvel a szabadulása után már senki nem emlékszik Matt Hunter egykori énjére. Ő csupán egy börtönviselt gyilkos, akinek mindenért meg kell küzdenie az életben. 
Úgy tűnik, feleségével – Oliviával – sikerül új életet kezdeniük. Jó munkahelye van, és Olivia gyermeket vár. Kiválasztottak egy eladó házat a kertvárosban, az álom beteljesülni látszik. 
Ám egy napon Matt sokkoló, megmagyarázhatatlan üzenetet kap Olivia telefonjáról. Mielőtt magához térhetne a meglepetésből, egy autó szegődik a nyomába, s majdnem halálra gázolja. A titokzatos férfit, aki Mattet követi, holtan találják. Egy köztiszteletben álló apácát meggyilkolnak. Mind a helyi, mind a szövetségi nyomozók – köztük Loren Muse, Matt egykori iskolatársa – úgy látják, hogy a bizonyítékok olyan valakire vallanak, aki ült már börtönben emberölésért. Ki más lehetne, mint Matt Hunter. 
Matt nem akar mindent újra elveszíteni, ezért úgy dönt, hogy nem bízza a rendőrségre az igazság kiderítését..." 


Könyvtári kölcsönzés...a Kelly kiadó Facebook oldalán futottam bele ill. keltette fel az érdeklődésemet.
Már többször mondtam, hogy mostanában valahogy nagyon jól választok könyveket, mert ez is tetszett. :-)
Ez most vérbeli krimi volt, semmi természetfeletti , semmi fantasy. :-)


Értékelésem:  4,5/5     Az 5 pontot azért nem kapta meg, mert bár nagyon jó könyv, de mégis a mostanában olvasott (és nagy szerelemmé vált) misztikus-romantikus-fantasy a top nálam. :-)
Nagyon jól felépített történet volt, olyan Agatha Christie féle, csak kicsit keményebb, hiszen a mai világban játszódik. Arról nem is beszélve, hogy annyi csavar van a történetben....még az utolsó oldalon is.
Mondjuk ezért is van a fél pont levonás, mert néha egy egészen ici-picit soknak éreztem őket. ;-)

2012. január 7., szombat

Kerstin Gier: Zafírkék

"Friss szerelmesként a múltba utazni - ez talán nem a legjobb ötlet. A tizenhat éve újdonsült időutazó, Gwendolyn legalábbis így gondolja. Neki és Gideonnak ugyanis épp elég a gondjuk anélkül is. Például meg kell menteniük a világot. Vagy meg kell tanulniuk menüettet táncolni. (Egyik sem igazán egyszerű!) Amikor ráadásul Gideon nagyon titokzatosan kezd viselkedni, Gwendolyn számára világossá válik, hogy mihamarabb át kell vennie az irányítást a saját hormonjai felett. Különben semmi nem lesz az időtlen szerelemből!" 


Végre, végre! Most komolyan miért kell ennyit várni mindig a következő részre!!??! :-)
A színvonal megmaradt, sőt! Igazán magával ragadó...az időutazások, a 18. század, a soiree-k ;-) és új kedvenc Xemerius! :-D
Nagyon élveztem olvasni és bár tudatosan csak esténként olvastam, hogy ne fogyjon el hamar, mégis megtörtént. 
Már kezd bonyolódni a történet és néha nem is egészen értem, akárcsak Gwendolyn. :-) Ebben a részben megérkezett Gideon öccse is, kíváncsi vagyok, hogy neki milyen szerepe is lesz...eddig szimpatikus, bár még igen keveset van jelen. :-)


Értékelés: 5/5     Teljesen oda vagyok érte és jöhetne már a Smaragdzöld! Mikor megjelenik, tuti újraolvasom a hármat egymás után. :-)
A borító is még mindig nagyon- nagyon! :-D

2012. január 6., péntek

Kerstin Gier: Rubinvörös

" Mitévők legyünk, ha egyszerre a múltban találjuk magunkat, és csak annyit tudunk, hogy az üküküküküknagyapánk lovát Kövér Anninak hívták?
Úgy van: megőrizzük a hidegvérünket. Legalábbis ezt próbálja tenni Gwendolyn, amikor kiderül: nem elég, hogy ő örökölte a családban az időutazásért felelős gént, de ráadásul az a feladat is neki jutott, hogy rendbe szedje a múltat.
És mindennek tetejébe épp ezt az arrogáns Gideont kapja útitársul! Az össze nem illő páros kénytelen- kelletlen beleveti magát a nem éppen hétköznapi kalandokba.
Gwendolyn hamarosan megtapasztalja, hogy az ellentétek alighanem vonzzák egymást, és ez régen sem volt másképp.
És hogy már a múltban sem úgy mennek a dolgok, mint egykoron..."



:-) Újraolvastam! Ezért nem is írok róla bővebben, hiszen már jelen van a blogon. 
Szeretem nagyon a mostanában "divatba jött" több részes történeteket (ált. trilógiákat), csak azt nem szeretem, hogy egy-egy könyv megjelenése között számomra nagyon hosszú idő telik el! :-(
Tegnap beszéltük is skype-on Dórival, hogy a 3-4 hónapos várakozás még beleférne. :-)


A történet újraolvasva is tetszik, egyszerűen szeretem! :-) Aztán mivel a Smaragdzöld előreláthatólag csak valamikor ősz tájékán fog megjelenni.... akkor a hármat el fogom olvasni egymás után. :-)


Értékelés: 5/5     Kellően romantikus, kellően izgalmas, nem túl bonyolított, a szereplők egyéniségek és történelmi korban játszódik (részben), nekem ez szinte minden egy jó könyvhöz! :-))))


Ui.: az értékelésen változtattam, ezentúl 5-ös skálán értékelek a 10-es helyett, szerintem ez is elég. :-) 

2012. január 2., hétfő

Lisa Kleypas: Éjfélig vagy enyém

"Cam Rohan egy londoni játékkaszinó titokzatos igazgatója, akit már untatnak szép, de unalmas szeretői. Életébe ekkor lép be Amelia, aki gondját viseli árván maradt húgainak, miközben csélcsap bátyját keresi a londoni alvilágban. Leo ugyanis váratlanul nemesi címet és egy romos vidéki birtokot örököl, a kúria rendbehozatala azonban Amelia feladata marad. Rohan követi a lányt vidéki birtokukra, ahol már semmi sem szabhat gátat a köztük kirobbanó szenvedélynek. Szerelmük beteljesedik, amikor is felbukkan a lány egykori szerelme, aki annak idején cserbenhagyta, és a múlt mindkettőjük életére mázsás súlyként nehezedik."

Hát igen, nem kispályáztam és rögtön kivettem ezt a könyvet is az előzővel együtt. :-)
Tetszett! :-))) Cam Rohan....igazán kedveltem és várom a visszatérését. :-) Remélem jól gondolom, hogy ennek a történetnek még lesz folytatása. Hiszen még Cam és Amelia nem házasodtak össze, aztán ott van Merripen  és Win, (mi lesz velük?)  vmint Cam és Merripen közös tetoválása...
A szerelmi légyottokban itt sincs hiány és a sikamlós részletek is maradtak, de már levetkőztem gátlásaimat, így jöhetnek! :-D


Értékelésem:  10/10     Igen, ismét 10 pont.:-) Még két könyve van, amit mindenképpen ki kell olvasnom, ráadásul már ismerős szereplőkkel...Nick Gentry és Grant Morgan. Aztán remélhetőleg nemsokára ismét magával ragadhat Cam! :-)

Lisa Kleypas: Lady Sophia szeretője

"A nő bosszúra szomjazott... és szerelmet talált.

Lady Sophia bármit megtenne, hogy az ágyába csalogassa a megközelíthetetlen Ross Cannont, London legkívánatosabb férfiját. Szeretné bemocskolni Sir Ross jó hírét, és olyan botrányt akar, amiről egész London beszél. Ezért behízelgi magát a rettegett rendőrbíró életébe, beköltözik a házába, és nap, mint nap őrült vágyakat ébreszt a férfiben.
Az érzéki csábító bosszúra szomjazik, csupán arra nem számít, hogy ő is beleszeret abba, aki egykor tönkretette öccse életét. Egy ismeretlen rosszakaró azonban mindkettőjük boldogságának útjába áll, és a londoni alvilág is mozgolódni kezd a közelgő esküvő hírére..."


:-)))  Könyvtári látogatás zsákmánya! :-D Keresgéltem, most semmi konkrétat, mert amire előjegyeztettem még mindig nem érkezett vissza. Ezt találtam. ;-)
Amikor elkezdtem olvasni nem hittem volna, hogy ez olyan jól fog esni nekem....pláne, mikor a számomra igencsak sikamlós szerelmi jelenetek leírása következett....de ne legyünk álszentek, később már szinte le sem tudtam tenni. :-D
Jó volt visszarepülni az időben, én szerettem volna akkoriban élni, de csak idealizált körülmények között. :-) Igazán sajnálom, hogy a mai világban a férfiak már nem tekintenek minket "igazi" nőnek és nem kapjuk meg azt a figyelmességet, amit Lady Sophia megkapott Sir Ross Cannontól. :-(

Értékelésem:   10/10    A kezdeti döbbenet (te jó ég, ilyet én nem szoktam olvasni!:-) ) után, még, még, még! :-D

Kristin Cashore: Graceling - A garabonc

"Katsa, a garabonc Úrnő, egyike azoknak a ritka és fura szerzeteknek, akik különös képességgel születtek. Az ő rendkívüli tehetsége a küzdelemben, a halálosztásban mutatkozott meg; nyolc éves kora óta tudja, hogy akár puszta kézzel is képes embert ölni. A király unokahúgaként kiváltságos életet élhetne, de garabonciája miatt kénytelen a király erőszakos megbízásait teljesíteni. 
Amikor találkozik a szintén garabonciás harcos Pó herceggel, Katsa még nem sejti, hogy élete fordulóponthoz ért. 
Nem számít arra, hogy Pó a barátja lesz. 
Nem számít arra, hogy megtudja az igazságot a saját garabonciájáról – a legkevésbé pedig arra, hogy egy távoli földön lappangó, rettenetes titok közelébe kerül... "



Egyszerűen nem tudok hibázni....már ami a könyvválasztást illeti. :-D Íme egy újabb könyv, amire érdemes volt költeni.
Mások hamar megunták, én pedig mostanában teljesen "rákattantam" az ilyen könyvekre/történetekre.
Ezt még tavaly olvastam, karácsonyra már megkaptam a folytatását is, ami igazából nem is folytatás, hanem előzmény. De várom már a harmadikat, akkor ismét visszatér Pongor és Katsa! :-)


Értékelés:  10/10     Mit mondjak ill. írjak, hogy ne legyen unalmas? :-))) Mármint azért unalmas, mert mindig csak jót írok. :-) Megszerettem a szereplőket, Katsa különösen kedvenc lett, mert nem a "szokásos" női szerep az övé. :-) Pongor pedig szintén nagyon jól eltalált/kitalált karakter.