Mary Jo Putney: Míg a halál el nem választ

"A baj sohasem jár egyedül. Így gondolja ezt a szépreményű Lady Jocelyn Kendal, akinek nem elég az édesapja elvesztése miatti gyász, helyzetét az atyai végrendelet is tovább súlyosbítja. 
A testamentum értelmében, ha hozzá akar jutni örökségéhez, két éven belül férjet kell találnia. A határidő vészesen közeledik, és a férfi, akibe Jocelyn szerelmes, nem viszonozza az érzelmeit. 
Egy nap megismerkedik egy őrnaggyal, aki súlyosan megsebesült a waterlooi csatában, deréktól lefelé megbénult, és az orvosok szerint csak rövid ideje van hátra. Furcsa egyezséget kötnek: a férfi feleségül veszi Jocelynt, így ő hozzájuthat az örökségéhez, cserébe pedig az immár vagyonos Lady életjáradékkal gondoskodik az őrnagy húgáról. 
A házasság meg is köttetik, csakhogy a férfi állapota ezután rohamosan javulni kezd, így a frigy ahelyett, hogy megoldást nyújtana Jocelynnek, újabb megpróbáltatások elé állítja."

Ismét történelmi romantikus. :-)  Általában odafigyelek arra, hogy felváltva olvassak ilyen-olyan stílusú könyveket, nehogy besokalljak némelyikből. :-)
Ez a könyv jó választás volt, könnyed olvasnivaló. :-) Igazából ez amolyan kettő az egyben, mert miközben Jocelyn és az őrnagy történetét olvashatjuk, mellette az őrnagy húga és egy orvos kapcsolata is kibontakozik.

Értékelésem: 5/5  A romantikát nagyon kedvelem, mégis kevés ilyen könyv van a polcomon. Valamiért, amikor könyvvásárlásra kerül a sor, ezek mindig háttérbe kerülnek. magam sem tudom miért, hiszen imádom őket! Általában mégis úgy vagyok vele, nem hiszem, hogy újból és újból kiolvasnám. Ezt a könyvet pedig szívesen. :-)

Mary Jo Putney: Elveszett szerelem

"Amikor Mariah Clarke, a Hartley-birtok ifjú úrnője egy férjért fohászkodik kiszolgáltatott helyzetében, nem is sejti, hogy a sors milyen különös módját választja kérése teljesítésének.
 A tenger egy félholt, sebesült férfit vet a partra, aki csodával határos módon életben marad, de elveszíti az emlékezetét. A vonzó idegen nem emlékszik a nevére, sem a múltjára, ahogy a hajóbalesetre sem, amely kis híján az életét követelte. Mindössze annyit tud, hogy a gyönyörű nő, aki megmentette az életét, állítólag a felesége.
Bár Mariah neve és arca nem ismerős a számára, állításában mégsem kételkedik, hiszen az érintése és a gyengédsége nagyon is ismerősnek és természetesnek tűnik. 
Mariah mindent elkövet, hogy kapcsolatukat a tisztesség határai között tartsa, csakhogy a beteljesülést sürgető kölcsönös vágy és szenvedély a kezdeti kényszerű hazugságot egyre veszélyesebb valósággá változtatja, amely fölött egyszer csak megszűnik minden irányítás – miközben egyre közeledik az igazság pillanata…"

Könyvtári kalandozás során akadtam rá, a fülszöveg alapján döntöttem az elolvasása mellett és nem bántam meg. :-)
Nem tudom elégszer elmondani/leírni, hogy nekem a történelmi romantikus regények a kedvenceim....azon belül is amik, az 1800-as években és az 1900-as évek elején játszódnak. :-)
A séma a szokásos, mégis nekem jó "ott lenni" a történetben. Egy kis romantika, egy kis bonyodalom és a végén a happy end. :-D

Értékelésem: 3,5/5   Most aztán gondolkozhatok, hogy annak idején miért ennyi "pontot" adtam! :-D Tényleg nem szabad ilyen sokat várnom a leírással.
Talán azért nem adtam többet, mert Julia Quinn-hez hasonlítom, aki A Bridgerton család történetének első két könyvével teljesen lenyűgözött. :-D