2011. október 28., péntek

Karen Marie Moning: Álom és valóság

"Még csak néhány hét telt el azóta, hogy a sorozatunk első kötetéből megismert MacKayla Lane repülőgépe földet ért Dublinban, és az ír fővárosban máris fenekestül felfordult a világ. Mac erre alighanem csak annyit mondana: na és, az övé is felfordult, abban a pillanatban, amikor értesítették róla, hogy Írországban tanuló nővérének brutálisan megcsonkított holttestét megtalálták egy szeméttel borított sikátorban, Dublin északi részén.
Macet attól fogva a bosszú élteti. Pártfogója, a titokzatos Jericho Barrons segíti őt abban, hogy az ősi tündérvilágba vezető misztikus nyomokat követve, eljusson Alina gyilkosáig. A nyomozás során megismeri a város ódon falai között nyüzsgő ijesztő árnyfigurákat, szörnyeket, gengsztereket és gonosz tündéreket, megtanul káromkodni, lopni, hazudni és ölni. Egyetlen rövid hónap alatt sikerül a város minden mágikus erővel bíró lényének a tyúkszemére lépnie. Egyre több veszély leselkedik rá, de szerencséjére Barrons mindig kéznél van, hogy kimentse ellenségei karmaiból.
Csak egy kivétel van: V'lane, a halált hozó szextündér, aki olyan intenzív szexuális vágyat kelt Macben, hogy a puszta látására a lány vetkőzni kezd. És V'lane többnyire váratlanul tűnik fel Mac közelében. Ahogy most is. A lány elgyengült térddel rogyott le a homokba. El akarta fordítani a tekintetét, de a szeme nem engedelmeskedett. Karnyújtásnyi távolságra voltak tőle a tündérherceg tökéletes testrészei, amelyeket magában akart érezni, hogy csillapítsák szörnyű, embertelen vágyát. Ökölbe szorította a kezét, hogy könnyebb legyen ellenállnia. A tündérherceg ezen csak nevetett, mire ő lehunyta a szemét, és lefeküdt a puha, simogató fehér homokba. Nem kellett mást tennie, mint az előtte álló Maestróra bíznia a testét, aki úgy játszik rajta, ahogy senki más; simogatása elképzelhetetlen crescendo; olyan húrokat penget, amelyeket korábban még senki, és többé nem is fog.
Egy meztelen tündérherceg láttán minden más férfi örökre háttérbe szorul.
Vajon hol lehet most Barrons? Képes-e mégis legyőzni a veszedelmes szextündér vonzerejét és mesterkedését, s megmenteni a lányt a halálos ölelésből?"


Második könyv: pipa! :-) Tetszett! Ismételni tudom magam...engem egy könyv varázsoljon el, ragadjon magával, szinte csak ennyit kérek és rendre meg is kapom. Igaz, tudatosan ilyeneket választok. A világ amiben élünk, olyan amilyen...ált. lehangoló, fájdalmas, ezért én a könyvekbe menekülök. Happy end legyen és egy kis szerelmi szál és nekem már nincs is több kívánságom. :-)
Kicsit fura a mostanában olvasott átlag 400-500-700 oldalas könyvek után ilyen kis vékonykákat olvasni, de az élvezeti értékéből nem von le. Bár a kedvenceim a 3 kötetes könyvek, azért ez az ötkötetes is tetszik, szeretem amikor részletekre is van idő, háttér információkkal is gazdagodunk, miközben a történet halad előre. :-)
Egyetlen negatívumként azt hoznám fel, mikor már sokadszorra leírja az írónő a második könyvben ugyanazokat az infókat, amiket az elsőben már megtudtunk...szerintem felesleges, mert ha valaki már olvasta az elsőt, akkor tisztában van vele, ha meg nem, akkor ezekből az apró infókból nem fog megérteni mindent és nem fogja kitalálni, hogy miről is szólhatott egészében az első.

Értékelés: 10/10     Egyre inkább magával ragad a történet és Jericho Barrons! :-DDD Holnap megyek a könyvtárba a harmadik kötetért és bár Klaudiánál nem igazán jó kritikát olvastam róla, azért várom már, hogy olvashassam. :-)

Karen Marie Moning: Keserű ébredés

"MacKayla Lane Georgiában élő kisvárosi lány. A vihogós csitri egyszeriben komor felnőtté válik, amikor értesül Írországban tanuló nővére, Alina meggyilkolásáról. Mobiltelefonjáról meghallgatja testvére utolsó, kétségbeesett és rejtélyes üzenetét. Dublinba utazik, hogy a számára felfoghatatlan, misztikus nyomokat követve eljusson Alina gyilkosáig, és bosszút álljon rajta.
A válaszok keresése közben azonban nemcsak nővére titokzatos életének, szerelmének és halálának részletei tárulnak fel előtte lépésről lépésre, hanem az ír város ódon falak mögötti, láthatatlan árnyékvilága is. Az ijesztő események sodrában rá kell döbbennie, hogy a múlt egymással is könyörtelen harcban álló furcsa figuráinak mesterkedéseit csakis akkor képes túlélni, ha megtanulja használni újonnan felfedezett adottságát, amelynek révén betekintést nyerhet a tündérek veszedelmekkel teli világába. A veszélyek leküzdésében segítőtársa is akad a kiismerhetetlen könyvesbolt-tulajdonos, Jericho Barrons személyében.
A nagy tudású férfi történetei révén érti meg, hogy ha nem sikerül megakadályozni a tündérek és az emberek világát elválasztó falak teljes leomlását, akkor az emberiség jövője reménytelen. Mac fokozatosan tudatára ébred, hogy miféle küldetésre figyelmeztette őt Alina abban a bizonyos utolsó üzenetben. Neki kell megtalálnia az ősi Sinsar Dubh-t, a Sötét Könyvet, mert aki először szerzi meg a Tuatha Dé Danaan félelmetes erejű relikviáját, az mindkét világ ura lehet.
Mac úgy tervezi, hogy a nyomozás után nyomban visszatér az ő kellemesen provinciális, jelentéktelen kis szülővárosába, és igyekszik elfeledkezni mindenről, ami Dublinban történt vele. Hogy végül mégis a maradás és a további kutatás mellett dönt, abban Jericho Barronsé a főszerep. Kettejük közös próbálkozásának sikeréért azonban már a hamarosan megjelenő folytatás olvasása közben izgulhatunk."


:-)))))) Fülig ér a szám, hogy erre a könyvre is rátaláltam a könyvtárban! :-) A könyvesboltokban is szemeztem vele már egy ideje (igazából azóta, hogy Dóri blogjában olvastam róla), de mindig elmaradt a megvétele.
Imádom ezt a történetet is! Az írónő stílusa is tetszik, nem erőltetett és a sok földönkívüli lény már meg sem kottyan a Csontváros-Hamuváros-Üvegváros könyvek után. :-)
Egy időben azt hittem, hogy nem fognak már újat mondani a könyvek és abba fogom hagyni az olvasásukat (most kifejezetten a fantasy témájúakról beszélek), de mégsem. :-) Továbbra is bele tudom élni magam és szinte szerelmes leszek a férfi főszereplőkbe. :-D
Igazán kíváncsi vagyok, hogy Barronsról mikor derül ki végre valami!?! :-)))

Értékelés: 10/10     Bizony, ismét egy tízes! :-) Ötkötetes történet lesz, nálunk még csak az első három jelent meg, de nagyon bízom a happy endben! Valamint remélem mihamarabb megjelenik nálunk is az utolsó két kötet.
A borítókkal nem mindig foglalkozom és eddig általában nem is volt velük gondom, de itt maradhattak volna az eredetinél, az nekem sokkal jobban bejövős. ;-)

Philip Pullman: Északi fény

"A tizenkét esztendős Lyra Belacqua számára maga az ősi éden az az ódon oxfordi kollégium, ahol árván cseperedik a sok morc, szertartásos tudós között. Nem mintha mintakislány volna: komisz csínytevésekkel múlatja az időt, nem az elméje pallérozásával: csakhogy bűbájos vadóc ő, akinek vág az esze, mint a beretva. Nem csoda, hogy a világ közepének hiszi magát. S nem is téved! Egyszer valóban elérkezik minden világok közepébe. 
Van ugyanis egy csodálatos képessége: különleges műszer segítségével nyomon tudja követni, mi történik valójában a világban, akár messzi tájakon is, és főként azt, mi történik a jövőben.
És amikor Anglia-szerte egyre több gyerek tűnik el nyomtalanul, Lyrát igazságkereső szenvedélye valódi csatába viszi: Lord Asriel zord kastélya a messzi Északon borzongató kalandok színhelye.
Ebben a lehetetlen-letehetetlen könyvben minden korosztály belekábulhat abba, milyen sokszínű a világ. Ajánljuk 12 évestől 102 évesig mindazoknak, akik szenvedélyesen szeretik a szépet, igazat."


Régóta vágytam, kerestem ezt a könyvet ill. trilógiát (Az Úr Sötét anyagai I-III) és nemrégiben végre a kezembe akadt a könyvtárban. :-) Visszahozta a kedvemet, hogy ismét gyakrabban látogassak el oda, hátha találok még ilyen "gyöngyszemeket" és a következő bejegyzésemben kiderül, hogy találtam is. :-D
Visszatérve a könyvre...nagyon- nagyon tetszett! :-) Bár mostanában valahogy csupa jó könyv kerül a kezembe. :-) A történet igazán érdekes, izgalmas. Sajnos itt a filmet előbb láttam, de ha nem látom nem is tudom meg, hogy érdemes lenne elolvasni a könyvet, ugyanis a filmről infókat keresve, barangolva a neten derült ki, hogy ez szintén egy könyv megfilmesítése. :-)
Feliratkoztam azonnal a második és harmadik részre is, de sajnos még nem hozták vissza (már több hete). :-(

Értékelés: 10/10    Mint mondtam mostanában szerencsém van olvasás terén, így csakis 10 pontot kaphat. :-) Rájöttem, hogy bár a krimik még mindig közel állnak a szívemhez és szeretem olvasni őket, azért mostanában (azt hiszem az Alkonyat óta :-D) az ilyen fantasy regények tudnak teljesen "beszippantani", magukkal ragadni olvasás közben! :-) Még, még, még! :-D

Agatha Christie: Tíz kicsi néger



"Tíz egymásnak ismeretlen ember meghívást kap egy pazar villába. A villa egy sziklás, elhagyatott szigeten áll, amely sziget néger fejhez hasonlít, arról kapta a nevét is. A villa titokzatos tulajdonosáról mindenféle pletykák keringenek. 
A vendégek, bár valamennyiük múltjában van valami, amit legszívesebben elfelejtenének, reménykedve és örömmel érkeznek meg egy pompás nyári estén a sziklás öbölbe. 
A tulajdonos azonban nincs sehol...
A felhőtlennek ígérkező napokat egyre félelmetesebb események árnyékolják be.
A sziget látogatóit a különös fordulatok hatására hatalmába keríti a rettegés.
Tízen érkeznek.
Hányan távoznak?"
 



Az előző bejegyzésemnél már említettem, hogy egy ideig az itthon fellelhető könyvek közül kellett választanom. ;-) Persze nem csak "jobb híján" olvastam ezeket a könyveket, mert mindenképpen elolvastam volna, csak lehet, hogy egy kicsit később.
Erről a könyvről ált. azt írják, hogy az egyik leghíresebb regénye....szokás szerint igazán jó a történet és persze hogy nem találtam el ki volt a gyilkos. :-)


Értékelés: 10/10     Ami jár, az jár. :-) 

Agatha Christie: Az alibi

"Mrs. Argyle-t, a dúsgazdag, jótékony hölgyet, három leány és a két fiú örökbe fogadó anyját holtan találják a nappalijában. Valaki piszkavassal szétverte a fejét.
A rendőrség úgy véli, tudja, ki a tettes. Letartóztatják az egyik mostohafiút, Jackót, aki ellen vannak bizonyítékok, s akinek volna alibije, csakhogy az úrvezető, aki a gyilkosság időpontjában felvette a kocsijába, nem kerül elő, Jackót elítélik, és meghal a börtönben.
Eltelik két esztendő. Dr. Calgary, a sarkkutató hazatér Angliába. Régi újságokat lapozva megdöbbentő hírre bukkan. Feltámadnak benne az emlékek. Két évvel azelőtti balesete, az amnézia. Tenni kell valamit. Dr. Calgary biztos benne, hogy a rendőrség tévedett. Cselekszik. Jackot törvényileg rehabilitálják. De a család nehezen elnyert békéje odavan. Mert ha nem Jacko, a fekete bárány a gyilkos, akkor ki? Csak a közvetlen környezet valamelyik tagja követhette el a szörnyű tettet. De kicsoda? A szelíd tudós férj? A ragaszkodó fiatal titkárnő? A cseléd? A lányok? A másik fiú?
Még egy gyilkosságba és egy gyilkossági kísérletbe kerül, míg dr. Calgary levezekli vétkét, és bravúros amatőr nyomozással felgöngyölíti az eredeti és az új bűnügyeket."


Egy darabig nem jutottam a kedvenc témámban könyvekhez, ezért előkaptam pár "klasszikust". :-) Szeretem Agatha Christie könyveit és most a Népszabadság kiadott egy sorozatot, én pedig szorgalmasan vettem őket sorra és sorra. :-)
A tévében is szoktam nézni, mind a Miss Marple, mind a Poirot sorozatot. Viszont nagyon meglepett, hogy mennyire nincs köze szinte a kettőnek (tvfilm és könyv) egymáshoz! Ebben a történetben például Miss Marple nincs jelen, míg a filmben igen...és a filmben az egyik halott sem "egyezik" a könyvben meghalttal.
Azt hiszem azután is maradok annál az elhatározásomnál, hogy előbb a könyv és csak utána a film.

Értékelés: 10/10     Mi más is lehetne?!! Agatha Christie mindig kellemes kikapcsolódást nyújt.

2011. augusztus 12., péntek

Stephenie Meyer: Eclipse

"Őrizd a percet! Mert ami eljön, az el is múlik, ezt a halandók tudják csak igazán. Elmúlt az alkonyat, elmúlt az újhold. De eltűnhet-e a Nap az életedből? Elzárhat-e melegétől a hűvös Hold, amely minden álmod és vágyad tudója? Jacob napsugaras mosolya, vagy Edward holdfényragyogása? Bella mindent elveszíthet: barátot, szerelmet. Két tűz közé kerül. Körülötte felizzik az ősi gyűlölet, miközben régi vérszomjas ellensége még mindig rá vadászik. Ismét választania kell élet és halál között... A nagy kérdés: mit érdemes túlélni? A Twilight saga folytatódik... A Hold megbűvöl. A Nap talán sosem hűl ki. Merj álmodozni! Az álmok nem fogynak el..."


Csak a teljesség kedvéért (bár most látom, hogy a New Moon kimaradt a bejegyzések közül, pedig az Eclipse előtt pár héttel azt is kiolvastam...tudjátok, csak szépen sorban! :-)). Mit írhatnék? Csak ismételni tudom magam...nem először, nem másodszor és nem is utoljára olvastam ezt a részt sem! :-DDDDD
Ez a könyv is (és benne Edward!) nyaralásom pár napjának igencsak kellemes velejárója volt. :-) A szokásos tempóban (pár este) kiolvastam és nem, még mindig nem unom! :-D
Team Edward!!! Ha valaki még nem tudná. ;-) :-D


Értékelésem: 10/10*     Újra és újra olvasni fogom, szerintem egészen addig, míg úgy nem járok vele, mint Bella az Üvöltő Szelek c. könyvével! :-DDD

Leslie L. Lawrence: A teaültetvény I-II.

"Leslie L. Lawrence-t fontos megbízással Srí Lankára küldi "balesetben elhunyt" hajdani professzornője. Vajon mi köze lehet Miss Cunninghamnek Srí Lanka őslakosaihoz, a veddákhoz; miért őrzi Miss Shauna egy cserépedény mézben testvére levágott fejét; miért vadászik a vedda Handuna egy tésztából készített pávára, és miért követ gyilkosság gyilkosságot Mr. Dzsajaszundra teaültetvényén? Milyen titkot rejteget az őserdő mélye? Megannyi kérdés, amely nem kis fejtörést okoz a tapasztalt kutatónak. Hősünk azonban áll a kihívás elé: kezébe veszi 38-as Smith and Wessonját, és addig nem nyugszik, amíg fényt nem derít a teaültetvény titkára."


Ezt a könyvet már régebben megkaptam és most végre ki is olvastam. A nyaralásunk alatti 2 hétben esténként kellemes kikapcsolódás volt. 
Elmondom ,hogy nekem előítéleteim vannak a magyar írókkal kapcsolatban, ez alól csak Leslie L. Lawrence és Vavyan Fable kivétel már iskolás korom óta. :-)))
A könyvről pár szóban nem nagyon lehet írni, a szokásos könnyed stílus, amit én nagyon szeretek. A főszereplő Leslie L. Lawrence, akivel bármerre jár mindig történik valami...és jó pár hulla is felbukkan a környezetében, na meg a csinos nők. :-)


Értékelésem: 10/10     Mint már mondtam iskolás korom óta töretlen bizalmamat élvezi az író és eddig még nem csalódtam benne. :-) 

Lauren Kate: Fallen

"Van valami fájdalmasan ismerős Daniel Grigoriban. A rejtélyes és zárkózott fiú azonnal felkelti Luce Price érdeklődését, amint a lány meglátja a Sword & Cross bentlakásos iskolában. Ő az egyetlen jó dolog az intézményben, ahol tilos mobiltelefont használni, a többi diák nehéz eset, és minden mozdulatukat biztonsági kamerák figyelik. Csakhogy Daniel nem akarja, hogy bármi köze legyen Luce-höz, és mindent megtesz, hogy ezt nyilvánvalóvá is tegye a lány számára. De Luce nem képes lemondani róla. Úgy vonzza a fiú, mint az éjjeli pillangókat a tűz fénye, és muszáj kiderítenie, amit Daniel olyan elszántan szeretne titokban tartani..." 


Már lassan 1 hónapja kiolvastam....és én nem tudok kiszeretni ezekből a történetekből. :-)
Szerencsére több részes lesz (ezt már írtam/mondtam régebben, hogy nekem a többkötetes könyvek a gyengéim, na nem a végtelen folytatásosak, hanem a 3-4 kötetesek!)...és sajnos még elég sokára fog megjelenni a következő. :'-(
Sok helyen olvastam, hogy lassúnak, vontatottnak találták az elejét. Én ezt nem éreztem, meg aztán amúgy is szeretem a bevezetést a történésekbe, hogy az elején még "ismerkedünk" a szereplőkkel, az érzéseikkel, a múltjukkal...
Daniel ismét egy nekem való főhős! :-))) Imádtam Őt.....és bár nálam még nem csitult a vámpírláz (és nem is fog soha! :-), azért a bukott angyaloknak is van helyük...szorosan mögöttük. :-)


Értékelésem: 10/10     Folytatásra várva/vágyva. :-) Újraolvasni szinte kötelező, biztos helye van a könyvespolcomon.

2011. július 14., csütörtök

Libba Bray : Az az édes, távoli harang

"Azóta, hogy Gemma Doyle belépett a baljós Spence Akadémia falai közé, az élete egy év alatt fenekestől felfordult. Meggyilkolták az anyját, az apja az ópium rabja lett. Gemma soha nem sejtett erőt fedez fel magában, amelynek segítségével szembeszáll a csípős nyelvű és rosszindulatú iskolatársnőivel, és hűséges barátnőt farag belőlük. E közben megnyílik előtte egy elvarázsolt világ, a birodalmak, amelyben elszabadult a fekete mágia. Gemma a fenyegető veszélyek ellenére uralma alá hajtja a varázserőt, és hihetetlenül izgalmas kalandok során szokatlan szövetséget köt az akaratos Felicityvel és a félénk Ann-nel, valamint Kartikkal, az egzotikus indiai fiatalemberrel, egy titkos társaság tagjával, akit mind a szigorú illemszabályok szerint működő viktoriánus társadalom, mind a körülmények eltiltanak tőle, de akihez mégis gyengéd szálak fűzik. Gemma kettős élete most ér a fordulópontjához: egyszerre készül elhagyni a Spence Akadémiát, hogy első londoni báli szezonja alkalmával bevezessék a társaságba és férjet keressen, ugyanakkor rendet kell teremtenie a birodalmakban, ahol szövetségük negyedik tagja, a gyönyörű Pippa élőhalottként megrekedt, és ahol titokzatos erők támadása fenyeget. Gemma veszélyekkel dacolva, két ellentétes világ határmezsgyéjén egyensúlyozva próbálja a maga és barátnői életét megmenteni és a boldogság útjára terelni." 


Annyira vártam ezt a könyvet, a folytatást és a végén csalódnom kellett. :-/ Ez volt a leghosszabb könyv a 3 közül, de én örültem is neki. Szorgalmasan vittem magammal és olvastam és olvastam.
Egészen a 783. oldalig szerettem és utána olyat tett az írónő, amit én nem tudok megbocsátani neki...esetleg akkor,ha írna egy negyedik könyvet is. ;-)
Az a lényeg, hogy számomra nem lett happy end és én azt nem szeretem, pláne amikor ilyen hosszan a történet olvasása közben beleélem magam és várom.
Annak ellenére, hogy nagyon hosszú ez az utolsó történet, nekem még nagyon sok elvarratlan szál maradt...Gemma apja (meghal vagy sem, miért nem tud segíteni rajta Gemma?)....Kartik (most akkor örökre a fában marad?)...Gemma elutazott Amerikába, de a Birodalmakban mi lesz, hogyan lesz ezután????
A Birodalmak a fő szál a történetben, azért történik minden, hogy ki szerzi meg a varázslatot és akkor a végén egyszerűen annyi, hogy Gemma visszaadja a földnek és majd később visszajön és elrendezik a többi néppel?
Mi értelme volt, hogy nála volt a varázslat, amit mindenki szeretett volna és ő nem csinált vele semmit (csak apróbb "illúziókat"???????
Szóval most csalódott vagyok, leginkább amiatt, amit Kartikkal tett az írónő! Nem szeretem az ilyen befejezéseket!!


Értékelésem: 10/ 9     Pedig annyira jól indult és nagyon tetszik/tetszett...na de a vége....az nem az én romantikus, happy end imádó énemnek való. :-)

2011. július 5., kedd

Rob Thurman: Éjvilág

"Üdv New Yorkban! Ahol egy troll lakik a Brooklyn híd alatt, egy kobold a Central Parkban és egy gyönyörű vámpír az Upper Esat Side egyik manzárdjában - és ez csupán a kezdet. Persze a legtöbb halandó ember tökéletesen vak marad a természetfelettiek éjszakai életére, de Cal Leandros csak félig ember. Apja sötét vérvonala rémmesékbe illő - és most ő és az egész másvilági fajtája Cal nyomában lohol. Vajon miért? Cal eddig nem igazán akart annyi ideig egy helyben maradni, hogy megtudja a választ. Féltestvérével együtt idáig sikerült egy lépéssel az üldözőik előtt maradniuk, de most Cal apja ismét rájuk bukkant. Cal számára most végre kiderül, hogy mit akarnak, mit akartak tőle mindig is. O a kulcsa ördögi tervüknek, hogy a Földön elszabadítsák a Poklot. Cal életének legkeményebb küzdelmében a tét az egész emberiség sorsa..."


Háááát, annyi jót olvastam róla mielőtt kezembe vettem volna... Bevallom őszintén nem igazán tetszett és szerencsére nem vettem meg, hanem könyvtárból kölcsönöztem. Nagyon szenvedtem vele, napokig pihentettem is az olvasását, többször is abba akartam hagyni, de én olyat csak a legeslegvégső esetben teszek. :-) Kitartottam most is és a végére értem...majd 2 hét alatt, igaz csak este olvastam (hiányzott az olvasási vágy, így nem okozott nehézséget napközben nem olvasni, sőt este sem minden nap olvastam).
Azt azért el kell mondanom ,hogy kicsivel több, mint a fele után már izgalmasabb volt, de....nem nagyon. :-) Szerintem akkor már csak az hajtott előre, hogy megtudjam mi is lesz a vége...kíváncsi természet vagyok,na! :-D


Értékelésem: 10/5     Újraolvasás kizárt és a folytatás sem érdekel. Igaz, úgy néz ki, hogy nem is nagyon lesz nekünk magyar olvasóknak, de én nem bánom.
Az írónő stílusa sem áll közel hozzám.....