Kami Garcia&Margaret Stohl: Beautiful Darkness

"A megrázó temetés után Ethan kénytelen azzal szembesülni, hogy a gyászba boruló Lena egyre inkább magába fordul és szándékosan eltávolodik tőle. 
Ráadásul féltékenyen veszi tudomásul, hogy megjelent a színen egy rivális: a rejtélyes természetfeletti lény, John Breed, aki az időközben visszatért Ridley segítségével elhiteti a magába roskadt Lenával, hogy létezik egy Nagy Gát nevű hely, ahol megszabadulhat a nehéz döntések súlya alól, és önmaga lehet. A lány így megszökik a gonosz kettőssel, de Ethan, néhány aggasztó látomás, valamint Marian új kutatósegédje, a briliáns elméjű, csillagászatban is jeleskedő Őrzőtanonc, Liv segítségével rájön, hogy Lenát veszély fenyegeti. 
A mindig megbízható baráttal, Linkkel, valamint egy különleges sziámi macskávall, Lucille-lel kiegészülve felkerekednek a Halandó fizikai törtvényeket meghazudtoló Járatokban, hogy megmentsék a lányt...."


Ez már a "júniusban olvastam". :-) Az első részt olvastam még 2011-ben, tehát nem volt kérdés (mint sorozat és folytatásfüggő, akkor is, ha a történet nem tetszik valami miatt :-) ), hogy ezt is olvasnom kell. 
Az első könyvben is volt, ami nem tetszett és ebben is. Valahogy nekem nem hihető Lena és Ethan között a nagy szerelem. Nem a koruk miatt, bár az is közrejátszik, hanem inkább a stílus, ahogy az írónők írnak.
Legjobban talán Lucille-t a macskát szerettem. :-D
Lenával sehogy sem tudtam azonosulni olvasás közben, de még adok majd esélyt a következő rész olvasása közben.

Értékelésem: 3,5/5   Lena és Ethan kettőse nekem nem passzol. Kedvenc karaktereim nem a főszereplők, hanem Amma, Link, Marian és Liv....vmin Macon (aki vissztér ebben a könyvben egy kis időre). 
Ha könyvtárban találok rá vagy ha kölcsönkapom, talán még az a a kis tüske sem lenne a kidobott pénz miatt.

Becca Fitzpatrick: Crescendo

"Nora tudhatta volna, hogy az élete messze nem tökéletes. Bár a barátja, Folt egyben a szó szoros értelmében vett őrangyala is (aki a rangja ellenére minden, csak nem angyali), a dolgai mégsem állnak jól. Először is ott a nyári iskola, és mint egy rémálomban, régi ellensége, Marcie Millar lesz a laborpartnere. Aztán meg Folt is mintha minden ok nélkül egyre távolabb kerülne tőle. Mindennek a tetejébe Norát lidércálmaiban és különös látomásaiban újra és újra kísérti apja meggyilkolása. 

Ahogy Nora elveti józan esze tanácsait, és egyre mélyebbre ás apja halálának rejtélyében, felmerül benne a kérdés, hogy Nephil vérvonalának is köze van-e a dologhoz - azonban ez csak még sötétebb árnyékot vet a kapcsolatára (vagy inkább annak hiányára) Folttal. 
Vajon Folt többet tud, mint amit elárul? 
Miért tűnik mindig úgy, hogy meg szeretné akadályozni Norát a válaszok kiderítésében? És ha Folt valóban az őrangyala, miért van Nora élete mindig veszélyben?"

Mindig mondom, hogy én nem szeretem, hogy egy-egy rész között sokat kell várni. Sokszor nem értem, mi miért történik, pedig olvastam az előző köteteket...de felejtek és elég sok másik könyv is "közbejön", így keverednek is a dolgok.
Tehát ezentúl, ha az utolsó rész megjelenik, addig nem olvasom el, míg az előzőeket újra nem olvastam! 
Norát ebben a részben kicsit nem értettem, hogy mitől gondolja azt, amit? Szerintem kicsit "kislányosan" viselkedik néha... Folt pedig, hát őt nem lehet, nem szeretni. :-)

Értékelésem: 4,5/5   Ez tuti Nora miatt van, ahogy néha túl sokat szenved a történetben és szerintem minden ok nélkül. De az is lehet, hogy egyszerűen már csak öreg vagyok ehhez, hogy ezt megértsem. :-D

Mary Jo Putney: Elveszett szerelem

"Amikor Mariah Clarke, a Hartley-birtok ifjú úrnője egy férjért fohászkodik kiszolgáltatott helyzetében, nem is sejti, hogy a sors milyen különös módját választja kérése teljesítésének.
 A tenger egy félholt, sebesült férfit vet a partra, aki csodával határos módon életben marad, de elveszíti az emlékezetét. A vonzó idegen nem emlékszik a nevére, sem a múltjára, ahogy a hajóbalesetre sem, amely kis híján az életét követelte. Mindössze annyit tud, hogy a gyönyörű nő, aki megmentette az életét, állítólag a felesége.
Bár Mariah neve és arca nem ismerős a számára, állításában mégsem kételkedik, hiszen az érintése és a gyengédsége nagyon is ismerősnek és természetesnek tűnik. 
Mariah mindent elkövet, hogy kapcsolatukat a tisztesség határai között tartsa, csakhogy a beteljesülést sürgető kölcsönös vágy és szenvedély a kezdeti kényszerű hazugságot egyre veszélyesebb valósággá változtatja, amely fölött egyszer csak megszűnik minden irányítás – miközben egyre közeledik az igazság pillanata…"

Könyvtári kalandozás során akadtam rá, a fülszöveg alapján döntöttem az elolvasása mellett és nem bántam meg. :-)
Nem tudom elégszer elmondani/leírni, hogy nekem a történelmi romantikus regények a kedvenceim....azon belül is amik, az 1800-as években és az 1900-as évek elején játszódnak. :-)
A séma a szokásos, mégis nekem jó "ott lenni" a történetben. Egy kis romantika, egy kis bonyodalom és a végén a happy end. :-D

Értékelésem: 3,5/5   Most aztán gondolkozhatok, hogy annak idején miért ennyi "pontot" adtam! :-D Tényleg nem szabad ilyen sokat várnom a leírással.
Talán azért nem adtam többet, mert Julia Quinn-hez hasonlítom, aki A Bridgerton család történetének első két könyvével teljesen lenyűgözött. :-D

Melissa de la Cruz: Rettegés-Kékvérűek sorozat 1.

"Oké. Szóval tizenöt éves korodban megtudod, hogy vámpír vagy. Hirtelen minden megváltozik körülötted. Magányos lúzer helyett menõ csaj válik belõled. A legkúlabb divatcég arca leszel, a legfelsõbb körökben forogsz, õrületes képességeid fejlõdnek ki, és egy olyan fiú is észrevesz, aki eddig fütyült rád. Elég király, nem?
Csakhogy... ott vannak azok a bizonyos titkok…
Mit kezdhetsz az évezredes emlékeiddel és a vissza térő rémálmaiddal?
Ki vagy mi ölte meg a sérthetetlen, halhatatlan Kékvérűt?
A kiválasztottak nagy árat fizetnek. Vége a gondtalan kamaszkornak.
A magad ura vagy, de csak magadban bízhatsz... 

Schuyler furcsa dolgokat vesz észre. Kék csíkok jelennek meg a karján, a gondolataival irányítja az embereket, és néha mintha más évszázadba repülne át. Nem sokára meghivják egy titokzatos Bizottság első gyűlésére,ahol kiderül, hogy Schuyler, akárcsak a többi tag, vámpírnak született. Ezt a hírt is bőven elég megemésztenie, de amikor az egyik iskolatársa rejtélyes körülmények között meghal, Schuylert hatalmába keríti a félelem. Lehetséges, hogy visszatért a vámpírokra vadászó, ismeretlen veszedelem?

A lány közben beleszeret Jack Force-ba, a suli legjobb pasijába. De vajon a fiú ikertestvére, Mimi, az iskola méhkirálynője miért nézi rossz szemmel a kapcsolatukat? A Kékvérűek világában semmi nem az, aminek látszik… Nem szabad, hogy fény derüljön létezésük titkára, hiszen a Vörösvérűek nem tűrik meg maguk között a vámpírokat. Ám a titkolózás csapdát rejt. Ahogy a Kékvérűek embernek képesek látszani, vajon nem lehetséges, hogy akit Kékvérűnek hisznek, valójában valami egészen más? Schuyler eleinte örül, amikor társakra talál, ám később rájön, hogy nem mindig hihet a látszatnak..." 

Sajnos ez ismét egy olyan sorozat, ami egyelőre félbemaradt. :-( A racionális énem érti, hogy ha veszteséges egy könyv ill. egy sorozat kiadása, akkor hipp-hopp nem adnak ki többet. Viszont az olvasni szerető énem tiltakozik az ellen, hogy így azokkal kibabrálnak, akiket érdekelne a folytatás, szeretnék megtudni, hogy mi a történet vége.
A történet már-már a szokásos, de mégsem. ;-) Ez is kedvenc lett és remélem, hogy egyszer még végigolvashatom.
Májusban! olvastam, ezért már csak nagy vonalakban emlékszem a történetre, nem is tudom mit írjak. :-) 

Értékelésem: 4/5   Valami  miatt csak 4....vajon miért? :-) 

Ui.: A borító egyáltalán nem jön be!

Elmaradások

Nagyon. nagyon régen nem írtam a könyvekről, amiket olvasok, pedig olvastam szorgalmasan. :-) Most viszont már nagyon sok az elmaradásom...
Valószínű, hogy most rövidebb "értékeléseket" fogok írni, mert egyrészt van amire már nem emlékszem annyira, másrészt pedig hetekbe telne (nekem legalábbis) ha részletesen, bőbeszédűen leírva akarnám behozni az elmulasztott könyveket. ;-)

Akkor lássuk! :-D

Scott Westerfeld: Különlegesek

" "A Különleges Körülmények Ügyosztálya": Ezektől a szavaktól Tallyt taszító, lázadó csúf napjai óta kiveri a víz. Régen, amikor a Különlegesek csupán fenyegető szóbeszédként léteztek, félelmetesen szépet, veszélyesen erőset, és lélegzetelállítóan gyorsat is jelentve. 
Egy hétköznapi Szép leélheti az életét úgy, hogy soha nem találkozik Különlegessel. Tally azonban sosem volt hétköznapi. Most pedig egyik napról a másikra maga is közéjük tartozik: feltuningolt harci gépezet, melynek célja, hogy a Csúfok nyugton és a Szépek bután maradjanak. 
Az erő, a sebesség, és gondolkodásának gyorsasága és tisztasága jobb érzés, mint bármi, amire Tally vissza tud emlékezni. Általában. 
Azonban szívének egy aprócska csücske még mindig emlékszik valami többre. Ezt mégis könnyű elhessegetni, amíg Tallynek fel nem ajánlják a feladatot, hogy irtsa ki véglegesen Újfüstös lázadóit. Végül nincs más választása: hallgatni kénytelen arra az apró, halk szívverésre, vagy véghezvinni a feladatot, melyre beprogramozták. 
Akárhogy dönt is, Tally világa soha többé nem lesz már a régi."


Már a Csúfok olvasása közben tudtam, hogy még 2 könyv lesz a Szépek és a Különlegesek, viszont azt hittem, hogy Tally maga nem lesz Különleges, csak összetűzésbe fog kerülni velük és erről szól majd a 3. rész.
Nagyot tévedtem! Tally Különleges lett... amit kicsit nehezemre esett megemésztenem. Ismét egy új gondolkodásmóddal ismerkedhetünk meg, hiszen a Szépek agyát is manipulálják és a Különlegesekét is.
Igazából itt kezdtem megérteni, hogy Tally néha nem tehet róla, hogy miket mond, miket gondol, mert ez már nem Ő, nem az a lány, akit Csúfként megismertünk.
Nagyon jó könyv, talán a 3 közül ez lett a kedvencem.


Értékelésem: 4/5   Kicsit ellentmondásos leszek, mert itt csak 4 pontot adok...egy bizonyos történés miatt. :-/ Remélem nálunk is megjelenik majd a negyedik könyv is (Extras), mert nekem kellene, hogy helyre billenjenek a fejemben a dolgok.   

Julia Quinn: Tisztességes ajánlat- A Bridgerton család 3.

"Vajon a hölgy elfogadja, mielőtt éjfélt üt az óra? 
Sophie Beckett nem is álmodta volna, hogy bejuthat Lady Bridgerton álarcosbáljára, és ott a mesebeli herceg várja! Bár gróf leánya, Sophie-t gonosz nevelőanyja szolgálósorba kényszerítette. De ezen a bálon a fess és elképesztően szép Benedict Bridgerton ölelésében keringőzve hercegnőnek érzi magát. Sajnos azonban a varázslatnak éjfélkor véget kell érnie.
Ki ez a páratlan hölgy? A varázslatos báli éjszaka óta Benedict Bridgerton másra sem tud gondolni, mint a ragyogó jelenségre, aki ezüstszín ruhában jelent meg a bálon, és aki miatt vakká vált más nők szépsége iránt... talán csak egy szép, és furcsán ismerős szobalány iránt érez vonzalmat, akit a legkínosabb helyzetből szabadít ki. Megfogadta, hogy megkeresi a titokzatos ezüstruhás hölgyet, de a szép és kedves szobalány közelségében ez a fogadalma gyengének bizonyult. Ha neki adja szívét, vajon eljátssza-e esélyét a mesébe illő szerelemre?"

Ha már lúd legyen kövér ill. addig kell ütni a vasat, amíg meleg! :-D 
Ezek a Bridgerton férfiak egytől-egyik elbűvölőek! :-D
Ez a történet talán egy picivel kevésbé tetszett, mint az előzőek...talán azért, mert olyan Hamupipőke "feelingem" volt, miközben olvastam.
Viszont ez ne tántorítson el senkit az elolvasásától ,mert bizony Bemedict is megér ennyit!
Még mindig nagyon szeretem olvasni a különböző leírásokat...a bálokét, a ruhákét, a szép kertekét...

Egyre kíváncsibb vagyok én is, hogy vajon ki is lehet Lady Whistledown!?? :-) Elképzelésem sincs...pedig a könyvek végén mindig kapunk egy kis ízelítőt.

Értékelésem:  5/5   Megérte elolvasni! Jöhet a következő fivér, Colin! ;-)

Scott Westerfeld: Szépek

"Gyönyörű. Közkedvelt. Tökéletes. Tökéletesen mű.

Tally végre szép lett. A tökéletesnél is jobban néz ki, ruhái őrületesek, a fiúja észvesztő, s ő a társaság központja. Éppen ez az amire vágyott.
De a sok szórakozás - az állandó bulik, a high-tech luxus, a teljes szabadság - sem palástolja, hogy valami nincs rendjén.Valami fontos.Ekkor üzenet érkezik Tally csúf múltjából. Miután elolvasta, emlékezni kezd arra, hogy mi is a baj a szép élettel, s vége a mulatságnak. 
Választania kell: vagy azért küzd, hogy elfelejtse amit tud, vagy pedig az életéért, mivel a hatóságok nem hagynak életben senkit, aki ilyen információ birtokában van."

Tally tehát immár Szép. A műtét....bár egyrészről riaszt a gondolat, másrészről milyen jó is lenne, ha nekünk is ilyen egyszerűen rendbe lehetne hozni magunkat. :-D Nem lennének pattanások, tömött fogak, érzékeny immunrendszer, rossz látás...igen, igen, mert aki Szép lesz, annak kijavítják a látását is és bizony még egészségileg is feltuningolják (ez nekem különösen jól jönne az őszi-téli-tavaszi nátha, megfázás szakaszomban! :-D).

Ez a könyv is nagyon jó, új szereplők is feltűnnek, akik közül Zane kiemelkedik nálam, mint kedvenc. :-)

Shay-t ebben a részben lehet kicsit utálni is, de ha a jobban belegondolunk, akkor mégsem.

Értékelésem: 5/5   Jár az 5 pont, felfelé ívelő tendencia. A Szépek élete illúzió és nem hiszem, hogy szeretném/kérném ezt az életet, de ez a könyv élvezeti értékéből nem von le, sőt! Elgondolkodtató...

Julia Quinn: A vikomt, aki engem szeretett- A Bridgerton család 2.

"1814 is eseménydús szezonnak ígérkezik, de e sorok írójának véleménye szerint ez nem igaz Anthony Bridgertonra, London legkívántabb agglegényére, aki ez idáig semmi jelét nem mutatta házasulási szándékának. És az igazat megvallva, miért is mutatná? Nála jobban senki nem játssza a tökéletes élvhajhászt.
Lady Whistledown társasági lapja, 1814. április

De a pletykalap szerzője ezúttal téved. Anthony Bridgerton nemcsak hogy elszánta magát a nősülésre, de már ki is választotta magának a feleségjelöltet. 
Az egyetlen akadály a hölgy nővére, Kate Sheffield, a legalkalmatlankodóbb nőszemély, aki valaha londoni bálterembe tette a lábát. A tüzes intrikus megőrjíti Anthonyt elszántságával, hogy megakadályozza a házasságot. 
De amikor Anthony Bridgerton éjszakánként lehunyja a szemét, Kate igen erotikus álmokban jelenik meg neki. A közvélekedéssel ellentétben Kate biztosra veszi, hogy nem a megjavult szoknyavadászokból lesz a legjobb férj; Anthony Bridgerton pedig a legnagyobb élvhajhász. 
Kate elszántan védelmezi a férfitól húgát, de fél, hogy éppen az ő szíve sebezhető. Amikor Anthony ajka az ajkához ér, hirtelen attól tart, ő maga sem képes ellenállni ennek a megvetendő élvhajhásznak."

Óóó, azok az 1800-as évek! :-) Még mindig azt mondom, bárcsak....igaz egy kis kompromisszummal...csatorna, központi fűtés...minimum! :-)))

Amennyire kedveltem az első könyvet és Daphne-t, legalább annyira kedveltem most Anthony-t! :-) Kate pedig... :-D 
Még mindig nagyon szeretem olvasni, hogy milyen összetartó és szerető család a Bridgerton család. :-) Jó (lenne) hinni benne, hogy léteznek ilyen családok, ilyen férfiak!
Kate is igazán méltó párja Anthonynak, amikor a kertben játszották azt a kriketthez hasonló játékot, na az csúcs volt! :-)))

Értékelésem:  5/5   Imádom az ilyen történeteket és kész! :-) Julia Quinnben pedig azt is, hogy pontosan eltalálja mennyi humor, mennyi erotika és mennyi "szenvedés" kell egy ilyen kis rövidke történetbe. ;-)
Bár én a nagyon szenvedőset is szeretem (lsd. Twilight) csak happy end legyen a vége. :-D

Suzanne Collins: Az éhezők viadala

"Észak-Amerika romjain ma Panem országa, a ragyogó Kapitólium és a tizenkét távoli körzet fekszik. 
A Kapitólium kegyetlenül bánik Panem lakóival: minden évben, minden körzetből kisorsolnak egy-egy tizenkét és tizennyolc év közötti fiút és lányt, akiknek részt kell venniük az éhezők viadalán. Az életre-halálra zajló küzdelmet élőben közvetíti a tévé. 
A tizenhat éves Katniss Everdeen egyedül él a húgával és az anyjával a Tizenkettedik Körzetben. Amikor a húgát kisorsolják, Katniss önként jelentkezik helyette a Viadalra, ez pedig felér egy halálos ítélettel. 
De Katniss már nem először néz farkasszemet a halállal - számára a túlélés a mindennapok része. Ha győzni akar, olyan döntéseket kell hoznia, ahol az életösztön szembe kerül az emberséggel, az élet pedig a szerelemmel."


Hát hozzám is elért ez a könyv is. Kicsit félve és vegyes érzelmekkel kezdtem el olvasni, mert nem igazán tudtam mire számíthatok, csak pár hírmorzsát csíptem el ezzel kapcsolatban (bár a könyves blogokat olvasgatom, azért a spoileres részeket mindig kihagyom, mert nem szeretem előre tudni mi fog konkrétan történni).
Az eleje döcögősen indult számomra és ez kicsit a történet elbeszélő jellege és a kevés párbeszéd miatt volt és nagy részben ahogy nyomtatták a könyvet. Kis betűtípus, kicsi sorközökkel és szinte egyben volt az egész, alig volt bekezdés és ez nem nekem nem tetszett, emiatt nehézkesebb volt az olvasása.
Azóta már láttam az újabb kiadást (a filmes megjelenés utánit), annak a borítója is sokkal szebb és belelapozva feltűnt, hogy már "normálisan" van kinyomtatva (szélesebb sorközök, több bekezdésre taglalva).


Maga a történet engem erősen emlékeztet a The running Man-re. ;-) Szóval az elején nehézkesen ment az olvasása, de aztán egyre jobban "belejöttem". :-) Akik ismernek képzelhetik, hogy a figyelmemet az kezdte felkelteni, mikor is a félig-meddig szerelmi szál is megjelent. :-) Féltem attól is, hogy mivel ez egy élet-halál harc, hogy fog nekem "tetszeni", hogy ez arról szól, hogy tizenéveseknek egymás ellen kell harcolniuk, véresen komolyan. Nos hát, Suzanne Collins igazán jól eltalálta az egyensúlyt!
Azért Katniss-al nem egészen tudtam azonosulni ill. nem értettem meg teljesen, de hát én még nem voltam ilyen helyzetben....
Peeta viszont...hmmm :-))) Már előjegyezve a folytatás a könyvtárban. ;-)


Értékelésem:  4,5/5   Kicsit vontatottan indult számomra, de aztán szép lassan belemélyedtem. :-) Várom a folytatást, kíváncsi vagyok ,hogy fog megbirkózni a kialakult helyzettel Katniss és Peeta? Kitartanak egymás mellett és összefognak.....a Kapitólium mit tervez ellenük, mit tartogat számukra???

Íme, a másik kiadás! Hát nem gyönyörű ez a borító, sokkal szebb, mint az első!
Hiába, mindig is mondtam, hogy az amerikaiak tudnak valamit! ;-)