Lady Whistledown Társasági Lapja, 1813. Április
Minden jel arra mutat, hogy Simon Basset meg fogja kérni legjobb barátja húga, a bájos és okos Daphne Bridgerton kezét. Ami csak kettejük titka: házasságról szó sincs, csak így kívánják Simontól távol tartani a lányaikat férjhez adni kívánó, igen aktív társasági hölgyeket. Daphne pedig, mivel hercegi udvarló találta kívánatosnak, később alkalmas kérőket kaphat. Ám miközben Daphne sorra keringőzi Simonnal a bálokat, igen nehéz arra gondolnia, hogy az egész csak színlelés. A férfi ravaszkás mosolya talán, de tekintete felragyogása biztosan azt a hatást éri el, hogy Daphne beleszeret a szép hercegbe. Ez már egyáltalán nem színlelés. A lány a lehetetlennel próbálkozik: megpróbálja meggyőzni a gyönyörű szoknyavadászt, hogy okos kis tervüket némiképp módosítaniuk kell, és semmi nem olyan jó, mint szerelmesnek lenni..."
:-))))) Ez már igen! :-D Lehet, hogy Katie FForde könyveivel az volt a legnagyobb problémám, hogy nem történelmi szerelmes regények voltak.
Julia Quinn engem ezennel meggyőzött, éppen úgy, ahogyan Kresley Cole és Lisa Kleypas is a hosanló témájú könyveivel! :-) Bár azért itt az erotika kicsit kevesebbszer fordul elő, de egy ekkora terjedelmű könyvnél szerintem ez pont így jó.
Csipet humor (különösen szeretem ,mikor a nőknek is van, nem csak a férfiaknak!), csipet romantika és egy ici-pici bonyodalom....pont így szeretem!!! :-)
A Bridgerton család igencsak imádnivaló! Én legalábbis meg vagyok győzve. A sorozat 8 részes és csak annyiban összefüggő, hogy minden egyes könyv egy Bridgerton családtag története.
Mindig is szerettem volna ebben az időben élni (bizonyos kitételekkel! ;-)), amikor még a férfiak előzékenyek, udvariasak voltak egy nővel...a csodás ruhák, a bálok, a lovaskocsikázás ....tudom ,tudom, reménytelenül romantikus vagyok! :-)
Daphne jó fej. ;-) Simon...nos igazi úriember és igencsak édes a kis hibájával. ;-)
Értékelésem: 5/5 Mondanom sem kell már, hogy miért, igaz? :-))) Jöhet a következő könyv és a következő családtag!
A borító ismét nem telitalálat számomra, de néha nem szabad hagyni, hogy a külsőségek befolyásoljanak bennünket. Én is így tettem ennél a könyvnél és nem bántam meg, sőt! Köszönet a többi könyves blognak, ahol olvastam róla és ezáltal felkeltették a figyelmemet. :-)
2 megjegyzés:
Én hiszem, hogy némelyik nőnek sokkal jobb és kiforrottabb humora van, mint egy hasonló közegben jártas férfinak, csak valahogy nem illik bizonyos szituációkban humorosnak lenni. Bár tény, hogy viszont értékelni kell tudnia egy nőnek a humort.
És abban a korban én is szívesen élnék, ha a nők nem lennének annyira kihasználva meg elnyomva. A csodás ruhák, a pompa, a lovaskocsik a nagy pompás házak. Na ezekért. :)
Tünde, ugye, ugye? :-)
Megjegyzés küldése