"Hugh Laurie története könyvben olyan, mint Guy Richie filmjei, A Ravasz, az Agy…, vagy éppen a Blöff. Vérbeli angol humor, csibészes gonosztevők. Rejtő Jenő és P. G. Woodhouse legjobb napjait idéző karakterek, lendületes cselekmény. Nem túlzás azt állítani, hogy miközben azért mégiscsak egy feszültséggel teli,pergő,izgalmas krimit tart az olvasó a kezében, úgy érzi, a könyv mellé egy Monty Python előadásra is jegyet váltott. Mert szinte nincs olyan bekezdés, amin ne nyerítene önfeledten. Laurie szarkasztikusan ironikus humora zseniális – ezek után érthető, honnan is merítette magának Dr. House karakterének legfőbb jegyeit."
Nem is tudom, nem is tudom. És itt igencsak csóválom a fejem....a fülszövegből semmi nem derült ki jóformán a könyvről, igazából Hugh Laurie miatt kölcsönöztem ki, kíváncsi voltam, hogy milyen író is lehet. ;-)
A stílusa engem kicsit a Lawrence Block könyvekre emlékeztet, kellemes, kellemes, de valami hiányzik. Kb. a feléig szinte csak szenvedtem, 10- 20 oldal elolvasása után olyan álmosság jött rám, hogy csak na! Ez ment napokig, mire végre kicsit felpörögtek az események, de továbbra is szinte kicsit unottan olvastam.
Pedig jó kis történet és a párbeszédek is ott vannak, de nekem most úgy látszik tényleg nem az ilyen típusú könyvek kellenek. :-D Igazából ez a katonai, fegyverkereskedős sztori nem tudott lekötni.
Értékelésem: 3/5 Ez most a történet miatt csak 3 pont, nem amiatt, hogy Laurie nem tudna írni. mert igenis jól megírt könyv/történet ez. Ha pár évvel ezelőtt kerül a kezembe, nagyobb sikere lett volna nálam.
Ui.: A borító szerintem borzalmas, hiába jóképű pasi ez a Hugh, talán mégsem őt kellett volna a borítóra tenni (és a háttérben lévő kocsi-női láb sem igazán). :-)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése