Audrey Niffenegger: Az időutazó felesége

"Amikor először találkoztak, Clare hatéves volt, és Henry harminc. Amikor összeházasodtak, Clare huszonkettő, és Henry még mindig harminc. Henry idő-eltolódási rendellenességgel született. Genetikai órája a legváratlanabb pillanatokban visszaáll, és még abban a másodpercben eltűnik. Ilyenkor elmúlt és eljövendő élete érzelmi csomópontjain találja magát, meztelenül, védtelenül. Sohasem tudja, mikor történik meg újra, sohasem tudja, hol köt ki legközelebb. Az időutazó felesége a világirodalom egyik legkülönösebb szerelmi története. Clare és Henry felváltva meséli el történetüket. Rajongva szeretik egymást, megpróbálnak normális családi életet élni: biztos állás, barátok, gyerekek. Mindezt olyasmi fenyegeti, amit sem megakadályozni, sem irányítani nem képesek, történetük ettől olyan megrendítő és felejthetetlen."


Nem is tudom, hogy sírjak-e vagy nevessek. A könyvtárból kölcsönöztem...szerencsére, ha nem így lenne biztos sírva fakadnék, hogy pénzt adtam ki érte. :-)
Nagyon, de nagyon nem tetszett! Igaz, be kell valljam, hogy a 86. oldalig bírtam...odáig is kb. 1 hét alatt jutottam el (lefekvés előtti olvasással). Küzdöttem addig is, hogy márpedig igen, én ezt végigolvasom, mert nem szoktam könyvet félbehagyni. Hát nem sikerült. :-/
Nekem a történet nagyon kusza az elejétől fogva és biztos bennem van a hiba, de nem kötött le egyetlen sora sem.


Értékelésem:   nincs, csak a nagy csalódás. Valamint a borító.....szörnyű.