"Nem látó csak két okból pillanthat meg egy szellemet Szent Márk éjszakáján. Vagy te vagy a lény igaz szereleme ... vagy te ölted meg őt.
Blue Sargent minden évben ott áll látó anyja mellett, amikor a halálra várók elsétálnak előttük. Blue sosem látja őket: ebben az évben viszont egy fiú válik ki a sötétből, és megszólítja őt.
A fiú, Gansey, az Aglionby nevű helyi magániskola jómódú tanulója. Blue egyszer megfogadta, hogy távol tartja magát az Aglionby diákjaitól. A Holló Fiúkként ismert banda csak bajt hozna rá.
De Blue megmagyarázhatatlan vonzalmat érez Gansey iránt. A fiúnak egy küldetést kell teljesítenie, amelyben három másik Holló Fiú is érintett: Adam, az ösztöndíjas hallgató, a kiváltságosok mintapéldánya; Ronan, a zabolátlan lélek, akinek érzelmi skálája a haragtól a kétségbeesésig terjed, és Noah, a csendes szemlélő, aki sok dolgot észrevesz, de nagyon keveset beszél.
Blue-t már egészen fiatalon figyelmeztették: ő okozza majd igaz szerelmének halálát. A lány nem hisz az igaz szerelemben, ezért soha nem is aggódott emiatt. De ahogy az élete egyre jobban összefonódik a Holló Fiúk furcsa és baljóslatú világával, már nem olyan biztos a dolgában."
Értékelésem: 4,5/5 Íme, az újév első könyvélménye. :-) Az írónő is "új", hiszen még nem olvastam tőle.
Szerettem olvasni, bár a stílusa kicsit szokatlan. Úgy kezdtem el olvasni, hogy tudtam 4 részes lesz és 4 Hollófiú a főszereplő, ebből azt a következtetést vontam le, hogy egy-egy könyv, egy-egy Hóllófiú történetét fogja elmesélni. Hát, nagyot tévedtem. :-)
Helyette kicsit furcsa szerelmi szál van.....furcsa család.....sok bizalmatlanság.
Gansey egyelőre a legszimpatikusabb, bár kívülről úgy látszik, hogy ő a "party arc", belül ő is magányos....ismerem az érzést.
Blue családja, egy nagy kesze-kusza szövevényes labirintus, rengeteg megválaszolatlan kérdéssel. Amire remélhetőleg a végén válaszok érkeznek. :-)
Ronanról se feledkezzek meg, őt is megkedveltem.....Adamet viszont nem értem és a legkevésbé kedvelt karakter számomra.
Borító: Szépséges! :-) Végre nem fekete alap...tudom, hogy a Vörös Pöttyös könyveknek az már szinte védjegye, de nekem valahogy már kezd nagyon egyhangú lenni.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése