Ma szerelmes lettem.
Tíz éves korában Miranda Cheever nem sok jelét mutatta, hogy nagy szépség lesz majd belőle. És a kislány már tíz évesen is képes volt elfogadni a társadalom elvárásait a jövőjét illetően. Egészen addig, amíg egy délután Nigel Bevelstoke, a jóképű és elegáns Turner vikomt ünnepélyesen kezet nem csókolt neki, és megjósolta, hogy egy nap majd belenő a testébe, és éppen olyan szép lesz, mint amennyire már okos. És Miranda már tíz évesen is tudta, hogy örökké szeretni fogja Turnert.
Ám az eljövendő évek, amelyek kegyesek voltak Mirandához, nem bántak kesztyűs kézzel Turnerrel. A lány valóban olyan vonzó lett, mint ahogyan azt a vikomt merészen megjósolta azon az emlékezetes napon, a férfi viszont magányos, megkeseredett ember, akit meggyötört az élet. Összetörték a szívét, és úgy érezte, már soha nem lesz képes szeretni. Ám Miranda sosem feledte azokat a szavakat, amelyeket a naplójában egykor papírra vetett, és nem engedte, hogy ez a szerelem, amely az élete értelme, csak úgy kicsússzon a keze közül…"
Értékelésem: 5/5 Kissé hihetetlen a történet, hogy Miranda már 10 évesen szerelmes volt Turnerbe ill. nem is az, hanem, hogy egészen felnőtt koráig az maradt. De épp emiatt olvasok én romantikus történeteket. ;-) Mert ott szinte bármi megtörténhet.
Amit Miranda tett, én biztos nem mertem volna. Viszont Turnert máshogy nem lehetett jobb belátásra bírni. :-)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése