2011. június 16., csütörtök

Cassandra Clare: Üvegváros

"Hogy megmentse édesanyja életét, Clarynek el kell utaznia az Üvegvárosba, az Árnyvadászok ősi otthonába - még ha engedély nélkül belépni a városba a Törvénybe is ütközik, márpedig a Törvény megszegése halált jelenthet. Ha ennyi nem lenne elég, Jace nem akarja, hogy ott legyen, Simont pedig börtönbe vetették az Árnyvadászok, akik igencsak gyanúsnak találnak egy vámpírt, akinek nem árt a napfény.
Ahogy Clary egyre többet tud meg családja múltjáról, szövetségesre lel Sebastian, a titokzatos Árnyvadász személyében. Valentine minden erejével azon van, hogy örökre megsemmisítsen minden Árnyvadászt, nekik pedig csak akkor van esélyük vele szemben, ha összefognak örökös ellenségeikkel. De félre tudják-e tenni gyűlöletüket az Árnyvadászok és az Alvilágiak, hogy együttműködhessenek? Miközben Jace rádöbben, mi mindent hajlandó kockára tenni Claryért, vajon a lány újonnan meglelt képességeivel segíthet-e megmenteni az Üvegvárost - bármilyen áron?A szerelem halálos bűn, és a múlt titkai is végzetesnek bizonyulnak, amikor Clary és Jace szembenéz Valentine-nal a New York Times nagysikerű sorozatának, A Végzet Ereklyéinek utolsó darabjában." 

Bizony, bizony új szerelem lett ez a trilógia! :-D A harmadik és befejező könyvben mindenre választ kaptam. Jace és Clary....szeretnivaló karakterek és itt teljesen beleéltem magam a történetbe és akárcsak az Edward_ Bella párosnál, náluk sem volt hihetetlen a szerelmük, viselkedésük, pedig szintén tinédzser korosztály. :-)
Ezt az írónőnek tudom be...nagyon jól megírt történet, végig izgultam és szinte az összes szereplőt a "magaménak éreztem" - kivéve persze a negatívokat. :-) 
Abszolút az a könyv, amit újra fogok olvasni!

Értékelésem: 10/10!!!     :-DDDD Ezekután ugye mondanom sem kell, hogy miért!?!???! :-D 

2 megjegyzés:

Klaudia írta...

Azt hiszem újra nekigyürkőzöm:)
Valamikor a tavasszal elkezdtem, aztán félbehagytam. Meg kellene néznem hogy is volt, ha már neked ennyire bejön. Hátha nálam is belendül, mert igazából nem is emlékszem, miért hagytam ott, és miről is szólt. Biztos nagyon magam alatt voltam, akkor szoktam ilyet csinálni:)

dviki írta...

Remélem tetszeni fog második nekifutásra! Mint írtam az elején még én sem voltam oda érte (majd az első 100 oldalon)...aztán valahogy mégis "beszippantott"! :-)