2012. április 18., szerda

Jenna Black: Káprázat


"Dana élete nem egyszerű. Alkoholista anyjával él, ami komoly kihívás egy tizenhat éves lány számára. Egyre jobban elege van abból, hogy kétszemélyes családjukban kislány kora óta ő a felnőtt, neki kell gondoskodnia iszákos anyjáról, aki miatt ráadásul meg sem próbálhat barátságokat kötni, ezért osztálytársai társaságkerülő csodabogárnak könyvelik el. Pedig Dana valójában arra vágyik, hogy úgy élhessen, mint a többi fiatal lány az ő korában. Azt szeretné, ha gondoskodnának róla, ha levennék a válláról a terheket, ha helyette másvalaki hozná meg a felelősséggel járó döntéseket. Aztán egy napon, amikor anyja sokadszorra is botrányt csinál, a fiatal lány rájön: ez így nem mehet tovább.
Dana megszökik otthonról, és elhatározza, hogy új életet kezd. Megkeresi sosem látott apját, akiről csak annyit tud, amennyit anyja mesélt neki néhány józan pillanatában. Hogy Avalonban él, a Vad Városban, amely a halandó világ és Tündefölde keresztútjánál található. Ahol a mágia és a modern technológia békésen megfér egymással, nem úgy, mint a város lakói, akik bármire képesek a hatalomért, akár gyilkolni is. Anyja – saját bevallása szerint – éppen ettől akarta megóvnia lányát, amikor terhesen elmenekült Avalonból. De kit érdekelnek az avaloni politika halálos útvesztői? Dana legalábbis úgy gondolja: Avalonban, az apja mellett csak jobb, normálisabb élete lehet, mint amilyen az anyjával volt.
Nem kell hozzá huszonnégy óra, hogy Dana rádöbbenjen: soha életében nem tévedett ennél nagyobbat. Az apai ölelés és a jobb élet helyett csapda várja. Önerejéből kell boldogulnia egy ismeretlen és ellenséges vidéken. Kiderül, hogy Dana különleges adottságokkal rendelkezik, ám ez nem könnyíti meg a dolgát. Sőt, ellenfelei első számú célpontjává teszi.
Vajon sikerül boldogulnia a politikai cselszövések hálójában? Megbízhat frissen szerzett barátaiban? Kibontakozhat valódi szerelem Tündefölde vészterhes égboltja alatt?"

Megint nagyon el vagyok maradva a könyves beszámolókkal, bár szinte csak magamnak írom ezt a blogot, tehát nem nagy vész. :-)))) Még márciusban olvastam, könyvtári példány. Láttam, olvastam már róla könyves blogokban és úgy gondoltam, ha már beleszaladtam, akkor elolvasom. ;-)
Hááát, nem tudom. A sztori nem lenne rossz, de valahogy nekem "sántít". Nem tudom eldönteni, hogy az írónő nem igazán tudta ezt a történetet megírni vagy a rövidsége miatt nem jött be. Sok szereplőt megismerhetünk benne és mégsem. Ugyanis még a könyv vége felé sem mondhatom, hogy valakivel is szimpatizálnék, mert szinte 0 az infó. Dana sem igazán szimpatikus még...aztán még mindig nem tudom, hogy az apja vajon melyik oldalon áll?
Sok- sok kérdés....remélem válasz is lesz rájuk.
Értékelésem:   3/5   Bár szerettem olvasni, de igazából rengeteg dolog van, ami hiányzott. Nekem ez olyan kis rövidke volt és a sok szereplő csak jön-megy, de jellemábrázolást nem kapunk nagyon senkiről.
Mivel azonban én olyan, de olyan kíváncsi természet vagyok, ezért nem mondok le róla és nemsokára olvasom a folytatást....hátha....nagyon remélem. ;-)

Nincsenek megjegyzések: