Hugh Laurie: A balek

"Hugh Laurie története könyvben olyan, mint Guy Richie filmjei, A Ravasz, az Agy…, vagy éppen a Blöff. Vérbeli angol humor, csibészes gonosztevők. Rejtő Jenő és P. G. Woodhouse legjobb napjait idéző karakterek, lendületes cselekmény. Nem túlzás azt állítani, hogy miközben azért mégiscsak egy feszültséggel teli,pergő,izgalmas krimit tart az olvasó a kezében, úgy érzi, a könyv mellé egy Monty Python előadásra is jegyet váltott. Mert szinte nincs olyan bekezdés, amin ne nyerítene önfeledten. Laurie szarkasztikusan ironikus humora zseniális – ezek után érthető, honnan is merítette magának Dr. House karakterének legfőbb jegyeit."

Nem is tudom, nem is tudom. És itt igencsak csóválom a fejem....a fülszövegből semmi nem derült ki jóformán a könyvről, igazából Hugh Laurie miatt kölcsönöztem ki, kíváncsi voltam, hogy milyen író is lehet. ;-)
A stílusa engem kicsit a Lawrence Block könyvekre emlékeztet, kellemes, kellemes, de valami hiányzik. Kb. a feléig szinte csak szenvedtem, 10- 20 oldal elolvasása után olyan álmosság jött rám, hogy csak na! Ez ment napokig, mire végre kicsit felpörögtek az események, de továbbra is szinte kicsit unottan olvastam.
Pedig jó kis történet és a párbeszédek is ott vannak, de nekem most úgy látszik tényleg nem az ilyen típusú könyvek kellenek. :-D Igazából ez a katonai, fegyverkereskedős sztori nem tudott lekötni.


Értékelésem: 3/5    Ez most a történet miatt csak 3 pont, nem amiatt, hogy Laurie nem tudna írni. mert igenis jól megírt könyv/történet ez. Ha pár évvel ezelőtt kerül a kezembe, nagyobb sikere lett volna nálam.

Ui.: A borító szerintem borzalmas, hiába jóképű pasi ez a Hugh, talán mégsem őt kellett volna a borítóra tenni (és a háttérben lévő kocsi-női láb sem igazán). :-)

Maryrose Wood: Méregnaplók

"A tizenhat éves Jessamine Luxton a Hulne Apátság romjai között él édesapjával, a köztiszteletben álló gyógyszerésszel, aki szenvedélyesen kutatja a gyógynövények titkait. Ennek érdekében a világ minden tájáról igyekszik beszerezni a különlegesnél különlegesebb egyedeket, melyek közül a legveszélyesebbeket egy zárt méregkertben tartja. Egy napon különös fiú érkezik a Hulne kunyhóba: a rejtélyes látogató neve Gyom, és a jelek szerint nem csak a nevében kötődik a növényekhez. Kicsoda ő és mi lehet a titka? És mi készül a méregkert falai mögött? A gótikus elemekkel átszőtt, izgalmas és romantikát sem nélkülöző regény a méregkert különös világába kalauzolja az olvasót, ahol sosem szabad elfelejtenünk, hogy a megfelelő dózisban minden méreg: még a szerelem is."

Ismét egy háromrészes történet első része....hiába most ezek mennek. :-)
A régi időkben játszódó történetek is a gyengéim, na nem mindegyik, nem minden műfajban, de ez most igen. :-)))
Viszonylagosan vékonyka könyv ez, hamar véget ért és kicsit részletesebb elbeszélésnek néhol igencsak örültem volna. A történet jó, felkeltette az érdeklődésemet a következő két könyv iránt is, de jó lett volna már most kicsit bővebben megismerni bizonyos szereplőket és dolgokat.
Jessamine igen szerethető karakter...Gyom nekem kicsit butácskának tűnik, remélem ez változni fog a későbbiekben.... Mr. Luxton pedig a nagy meglepetés! Ami a végén kiderül róla, nos arra nem számítottam.


Értékelésem: 4/5   Igazából az zavart csak, hogy nekem nem volt elég "kidolgozott" a történet és Gyom is lehetett volna egy kicsivel kevésbé "növényi". ;-) A vége miatt várom a következő részét! :-)

Philip Pullman: A titokzatos kés

"Az oxfordi Will Parry tizenkét éves fővel egyetlen támasza zavart viselkedésű édesanyjának: állapotát mindenáron titkolni akarja mások elől, mert fél, hogy őt is elveszíti, akárcsak rég eltűnt apját, a rejtelmes felfedezőt. Amikor gyanús férfiak kezdenek szaglászni a házuk táján, senkinek nem mer szólni, úgy gondolja, saját erejéből halaszthatatlanul fel kell göngyölítenie a családi titkot. Már megtanulta, hogy az élet kegyetlen, de nem sejtheti, hogy forrong körülötte ég és föld. Oxfordi kislány Aranyszájú Lyra is, Lord Asriel leánya, akit a trilógia előző kötetében már megismerhettünk. A patinás Jodan-kollégium falai között nevelkedett, és nagy szakértelemmel kezeli a mindentudó, színarany aletiométert. De gyakorlati dolgokban már korántsem olyan járatos, nem tudja, hogyan kell önállóan hajat mosni, egy rántottát megsütni. 
A fiú és lány azonos nevű városban lakik, mégis két különböző világban, és ez szó szerint értendő. Mindketten elvetődnek ugyanis egy harmadikba, egy különös tengerpartra, ahol híre-hamva sincs felnőttnek, és fokról-fokra kiderül, találkozásuk korántsem véletlen… "


Philip Pullman trilógiájának a második kötete, végre elolvashattam! :-) Hosszú hónapok óta vártam, hogy egy bizonyos személy visszavigye a könyvtárba...kíváncsi lennék mennyi késedelmi díjat kellett fizetnie! ;-)
Többek között azért sem szeretem ha összefüggő, folytatásos történet részei között sokat kell várnom, mert nehezen rázódok vissza az eseményekbe. Könyvtári könyveknél ez hatványozottan igaz, hiszen míg az itthon lévő könyveknél elővehetem és újraolvashatom az előző részt, a könyvtárinál ez nem igazán megoldható.


Tehát kellett ismét jó pár oldal, hogy szépen lassan belerázódjak és visszatérjenek az emlékek, hogy mi is volt az előző részben, hol maradt abba a történet. Már csak azért is nehéz volt, mert az elején rögtön a "mi világunkban" vagyunk és egy bizonyos Will Parry az ,akivel indul a könyv...Lyra sehol.
De aztán felpörögnek az események, találkozik Will és Lyra és innentől ketten együtt próbálnak a dolgok végére járni, aztán az is kiderül, hogy Willnek is "küldetése" van.
Sajnos ebben a részben elbúcsúzhattam egy olyan szereplőtől (és hihetetlen de nem tudom a nevét, így jár az, aki hetekkel később ír beszámolót), akinek drukkoltam, hogy a végéig "kitartson". 


Értékelésem: 4/5    Igazán kellemes kikapcsolódást nyújt még mindig, habár az elején nem egészen tudtam, hogy most akkor kicsoda is Will Parry, hol van Lyra, miért egy másik világban vagyunk, hogy kerültünk oda??? :-) Pár nap (este) alatt ismét kiolvastam.
Ui.: A könyvtárból kölcsönzött könyvek egyik hátulütője, hogy néha (mint esetemben most) nem tudom, hogy milyen volt az eredeti borítója....szép könyvtári, egyen borítót kapott. :-S